Szaniter kategóriák

Ugye, milyen boldogító is a tudat, hogy van a lakásban vízöblítéses angol WC? Persze tudom én, hogy van, aki a tábori budira esküszik, de tagadhatatlan, hogy az éjszaka közepén, a sötétben és hidegben sokkal kellemesebb a beltéri szaniter. Mert nem csak a WC-ről van itt kérem szó. Kezet mosni sem mosdótálban szoktunk, amit külön ezért hoztunk fel a kútról – mármint a vizét – hanem megnyitjuk a csapot és voálá! Folyik a víz bele a mosdóba! Na és, ha tisztálkodni akarunk? Persze ma is lehet a mosdó fölé hajolva kiengedni némi vizet és megmosakodni, de a legtöbben ehelyett a zuhany alá állunk be, ami vagy zuhanytálca vagy kád fölött lóg, pont azért, hogy ne áztassa el az egész fürdőt. Ha pedig igazán puccos igényes fürdőnk van, még egy bidét is lehet benne. Azt nem mondom el, mire jó, tessék kiirodalmazni.

Szóval számtalan szaniter található a lakásban, nem is beszélve a közhasználatú mosdókban a férfi részen biztosan felállított piszoárokról. Ezekből persze nem kell mindet az otthonunkba is bevezetni, bár tény, hogy bevezetett mosdó nélkül már nem adnak építési engedélyt, így ha valamilyen okból nem is akarnánk, akkor is kell, hogy legyen. Persze nem feltétlenül lesz mindez egy helységben – a WC olykor igen praktikus, ha külön van a fürdőtől – de mégis az elemek nagyja egy légtérbe kerül és igen hangsúlyos elemévé válik a fürdőszobának. Hogyan válasszuk tehát ki a sorozatot?

A szaniterek anyagával szembeni elvárások

A szaniterek leggyakrabban porcelánból vagy kerámiából készülnek, bár bizonyos elemeknél, mint a zuhanytálca, népszerű az öntöttvas, vaslemez, akril, de ide sorolhatóak a szintetikus illetve kompozit összetevők is.

A szaniter legyen időtálló

Nem jellemző, hogy évente vagy akár öt évente cserélgetnénk a mosdókagylót vagy a kádat. Általában, ha megveszünk egyet, az a célunk, hogy minél tovább maradjon használatban, minél inkább időtálló legyen. Ez azt jeleni, hogy a kád nem lehet cukorból. Rá fogunk állni, beleülni, alkalmasint ráejtünk dolgokat, a mosdóra támaszkodunk, ezt az erős és gyakori mechanikai igénybevételt állnia kell ezeknek a termékeknek.

A szaniter vízlepergető

Értelemszerűen olyan anyagokból készülnek a szaniterek, amelyek képesek ellenállni a folytonos nedves környezetnek. Nem rohadhatnak vagy penészedhetnek be – ehhez igaz, az alapos szigetelésre is szükség lesz. Mindenesetre a vízálló, vízlepergető tulajdonság elengedhetetlen.

Karcálló szaniter

Amellett, hogy nem megy tönkre, az is kiemelten fontos, hogy a szanitert tisztítani lehessen. Elvégre senki sem fog egy vastag mocsokrétegbe beleülni tisztálkodás címén. A rátelepedett koszt pedig általában súrolással távolítjuk el, ami tehát szintén egy rendszeres esemény lesz a szaniter életében. Na mármost emellett nélkülözhetetlen a karcállóság.

A szaniter legyen megfizethető is

Hogy még tovább tetőzzük a szaniter felé mutatott elvárásokat, még túlontúl drága sem lehet, hiszen minden háztartásban szükség van rá és nem luxuscikk – noha vannak olyan modellek természetesen, amiket kifejezetten magas árkategóriába szántak.

A szaniter anyagának kiválasztása

Kezdetben vala a lavór, és ez a lábakra helyezett lavór zománcozott fémből készült. A korai időszakban mindent, ami a szaniterhez köthető ebből az anyagból állítottak elő, a mosdókancsók és szappantartók is ebből készültek így napjainkra kellemes vintage hangulatot árasztanak. Napjainkban is megtaláljuk azért ezt az anyagot a piacon: lemez-kád címen álcázva. A legnagyobb hátrányuk ezeknek, hogy az ütést, súrolást nem bírja olyan jól. Ez az esztétikai hiba mellett azt is eredményezi, hogy az ütődés, repedések mentén beszivárog a fémig a víz és azon nyomban elkezd rozsdásodni.

Persze lehetne rozsdamentes acélból is gyártani ezeket, de az igencsak megdobja a költségeket. Nagyobb igénybevételű helyeken használnak egyedül rozsdamentes acél szaniter WC-ket, mint a közösségi mosdók vagy vasúti kocsik, repülőgépek és börtönök. Van egy egyedi hangulatuk, így magas árkategóriás design apartmanokban is találkozhatunk velük, de nem mondatnám, hogy kifejezetten elterjedtek.

Ha pedig már az igazán drága és design elemeknél tartunk, akkor igazán érdemes egy pillantást vetni az üvegből készül kádakra. Cseppet sem praktikusak, hiszen kifejezetten nem bírják jól a mechanikus behatásokat, viszont kreatívan kihasználhatóak és gyönyörűek.

Hasonlóan luxuskategóriát képvisel a gránit illetve a márvány. Ugyan funkcionálisan jobban megfelelnek a szaniter elvárásoknak, mint az üveg vagy a fém, viszont megmunkálásuk és beszerzésük igencsak költséges – nem véletlen, hogy csal luxus kategóriában érhetők el.

Ami azonban könnyedén rendelkezésünkre áll, az a szintetikus anyag. E téren persze nem szabad átesni a ló túloldalára, a túlságosan olcsó kategóriájú műanyagok nem bírják jól a vegyszereket, súrolószereket. Ehelyett, ha jobb minőségre törekszünk belőlük, akkor akril, akril-szilikát kompozit anyagokat kapunk, amik viszont már elég drágák.

Marad tehát a középutas megoldás, a porcelán, mely a mai napig verhetetlennek bizonyult.