Mit tegyek, ha a látásvizsgálat más eredményt mutat?

Eltérő látásvizsgálat eredmények

Aki rendszeresen jár szűrésre, netán oka volt pár hónapon belül többször látásvizsgálat révén kontrollálni a látásélességét, tudja, hogy nem mindig azonosak az eredmények. Ez jobb esetben jelenthet látásjavulást, rosszabb esetben romlást, de egy bizonyos kor felett ez már nem igazán jellemző. Amikor az ember húsz éves kora körül abbahagyja a növekedést, a látása is stabilizálódik. Legközelebb az időskori látásromlással csak negyvenöt éves kora táján kell szembenéznie. Mi okozhatja hát, ha két látásvizsgálat között eltérés adódik? Nem kell azonnal farkast kiáltani, több, tökéletesen ésszerű magyarázat is adódik.

A látásvizsgálat emberi tényezői

Az egyik nagyon is gyakori indok az ilyen eltérések esetén, hogy a páciens nem ugyanabban az „állapotban” érkezett. Sokaknak a látásvizsgálat klinikai, kellemetlen élmény még akkor is, ha az orvos mindent megtesz, hogy otthonos légkörben, kedvesen fogadja a beteget. Egy effajta stressz okozhat ingadozást az ember teljesítményében, ki ne ismerné a remegő kezeket vagy ha gombóc van a torkában. Ahogy az ember teljesítménye változik a nap folyamán, ugyanúgy igaz ez a látására is. Ki ne hunyorgott volna, ha fáradt, vagy koncentrált nehezen, ha éhes? Elképzelhető, hogy az érkezés előtti alkalommal éjszakázott, és egész éjjel a monitort bámulta, megerőltette a szemét. Ezek az apróságok befolyásolják a látásvizsgálat eredményét is, ahogy bármilyen más jellegű napi tevékenységünkre is kihatással lennének.

Természetesen nem rendeljük alá az életünket a látásvizsgálat időzítésének, de legalábbis jó, ha tudatában vagyunk, mikor születtek nem teljesen ideális körülmények közt az eredmények, vagy mi mikor nyújtunk rosszabb teljesítményt. Van, akit cseppet sem zavar, ha sokat éjszakázik, ellenben a folyadékhiány erősen kiütközik. Kis tudatos odafigyeléssel, kitapasztalhatjuk a saját bioritmusunkat és megpróbálhatunk tenni az ellen, hogy éhesen, szomjasan, fáradtan és idegesen menjünk orvoshoz – akármilyen orvoshoz.

A látásvizsgálat befolyásoló tényezői

Miután a páciens állapotát kitárgyaltuk, most vizsgáljuk meg a látásvizsgálat folyamatában milyen tényezők befolyásolhatják a mérési eredményeket. Legkézenfekvőbb a hányaveti vizsgálat. Egy elnagyolt, siettetett mérés nagy ritkán ad csak pontos eredményt, így fontos és Önnek is érdeke, hogy a látásvizsgálat ne kutyafuttában történjen. Egy vizsgálatra időt kell szánni, fél órát, egy órát, attól függően, milyen és mennyi vizsgálatot végeznek.

Fontos tudatosítani azt is, hogy a legelterjedtebb táblaolvasás egy szubjektív vizsgálat. A beteg érzete alapján pontosítják a mérést és állapítják meg az eredményt. Mivel nem objektív mérés adja a dioptriaértéket, kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció beteg és orvos között. Félreértések is okozhatnak fals látásvizsgálat eredményeket, sokkal gyakrabban, mint az orvos szakértelmének hiánya avagy egy rosszul beállított műszer. Ha nem biztos a gördülékeny kommunikációban, inkább kérdezzen vissza, hiszen az eredmény egy szemüveg alapja is lehet, amit aztán évekig fog viselni.

A terem kialakítása is befolyásoló erővel bírhat, ugyanis a szem másként viselkedik különböző fények mellett. Félhomályban és erős napsütésben máshogyan látunk, így a legtöbb látásvizsgálat olyan helységben zajlik, amit nem világít meg erősen a fény, vagy legalábbis elsötétítenek, hogy állandó körülményeket biztosítsanak.

 

A látásvizsgálat előtt ezekre ügyeljen

Bizonyos tényezők, kezelések szintén kihathatnak szemünk teljesítményére, amelyek ugyanakkor nem életmód kérdései. Ilyen például, ha a látásvizsgálat előtti napon még kontaktlencsét viselünk. Más a látásteljesítmény a vizsgálat során is kontaktlencsével, de ha nem szüneteltettük előtte huszonnégy óráig a hordását, ugyanúgy megmarad a hatása. A kontaktlencse ugyanis megváltoztatja a szaruhártya geometriáját, ami nem múlik el egy nap alatt és már mérési eredményekhez vezethet.

Bizonyos betegségek, vagy gyógyszeres kezelések kihatnak a szem működésére. Szemszárazságot, a nap folyamán ingadozó látásteljesítményt okoznak. Ha Ön cukorbeteg, vagy olyan gyógyszert szed, ami csökkenti a könnyképződést, mindenképpen tájékoztassa szemészorvosát a látásvizsgálat során. Így ennek tükrében tudják majd pontosítani a mért eredményeket. Ha nem először jár az adott orvosnál, tudni fogja, milyen lencsét visel, hordásának milyen hatásai lehetnek, és azt is látja majd a kartonján, ha cukorbeteg. A szemüveg vagy lencse viselésével kapcsolatban azonban bármilyen megfigyelése, észrevétele hasznos lehet, és jól teszi, ha ezeket megosztja orvosával.

Ugyan léteznek olyan műszerek, amelyek pontosan, objektíven mérik a két szem dioptriaszámát külön külön, ám ezeket az értékeket alapul venni szemüveg készíttetésnél például nem volna bölcs dolog. Itt fontos a beteg szubjektív érzete, hogy a két szem hogyan dolgozik együtt, milyen dioptriánál alakul ki egy közös kép. Nem célravezető túlkorrigálni sem a szemet, sok szemész inkább 0,25 dioptriával alacsonyabb élességű lencsét irat fel. Az átlag látásélességhez általában ez is elég, és így legalább a szemünk nem „lustul el”.